Ami a 17. századtól fokozatosan megváltozott Európában az a növekvő népességgel együttjáró csökkenő húsfogyasztás volt. E folyamatba avatja be a Hajnal Anett Húst hússal című írása. S mert valamit enni kellett, fokozatosan teret hódított a sok szénhidrát és az egyre olcsóbbá váló cukor. A huszadik századba lépve az urbanizáció alaposan megváltoztatta a fogyasztás szerkezetét, az emberek táplálkozását még inkább eluralták a finomított szénhidrátok és a feldolgozott ételek.

Mára pontosan tudjuk, hogy a rák és ezen belül a mellrák oka elsősorban a finomított szénhidrátok túlzott fogyasztásából fakadó megváltozott anyagcsere és immunfolyamatok. Ezt foglalja össze a Mellrák "cukorhipotézise" írásunk. Magyarul még soha nem olvasható mélységben mutatjuk be a mammográfia hatékonyságával kapcsolatos kutatásokat, amelyekből az derül ki, hogy a mammográfia nem csak alkalmatlan a mellrák időben való felismerésére, de 30%-os túlkezeléshez is vezet, sőt komoly mértékben maga a szűrés rákkeltő.

A mellrák és a rák túldiagnosztizálásának témájához csatlakozik Mezei Elmira Gilbert Welchkönyvének bemutatásával. Sajnos a rák a nyugati életmódot élő házi kedvenceinket sem kíméli, dr. Molnár Zsolt paleo állatorvosunk írásában bemutatja a rájuk leselkedő veszélyeket is.

Kocsi Richárd folytatja A paleo gyermek sorozatát, ezúttal a hozzátáplálás szükségességéről ír, és másik írásában bemutatja a biofilia hipotézis mögött álló bizonyítékokat.
Dr. Radnóti Alice őspaleós megírta, hogy az eszkimók bizony nem ketogén étrenden élnek, s nincsenek is ketózisban.

A paleo hódít a világban, s nagy örömömre kiderült, hogy a magyar "tekerőlantos", Mandel Róbert is a paleo táplálkozás híve, a vele készült interjúban elmondja ezt ő maga. A sportban még mindig dívik az a nézet, hogy nagy eredményeket csak "szénhidrátzabálással" lehet elérni. Sportinterjú sorozatunkban az újabb cáfolat erre Pleso Tamás crossfites versenyzőtől érkezik.

Hűtőszekrény nélkül talán már el sem tudjuk képzelni az életünket, Kramer Ágnes nagy ívű írásában bemutatja az őskortól holnapig, mi volt és lesz a hűtés technikája.
Visszakanyarodva a tudomány világába, az oltani nem oltani vitában soha el nem hangzó, de nagyon is komolyan veendő evolúciós érvről olvashatunk Dr. Kazai Anita tollából.

Dr. Benda Borbála ismét beavatja olvasóit a 17. századi főúri étkezések fogásaiba, bizonyítva, hogy bizony a hús mindig is előnyt élvezett a gabonafélékből készült ételekkel szemben.
Mörk Leonóra írása mutatja be, mennyire nem az egészségesség-egészségtelenség dimenzió mentén választottuk és választjuk ki ételeinket, hanem sodródunk a minket ért hatások áradatával.

Mielőtt nyakába veszi a várost ajándékok után vadászva, olvassa el ezt a tudományparódiát, nem fedezi-e fel önmagán a karácsony szindróma tüneteit."

Szendi Gábor főszerkesztő